Élő közvetítés az amerikai elnökválasztásról (4. rész)

Big up

Az előző rész: Élő talkshow az elnökválasztásról

Már a megszólítással bajban vagyok: kedves olvasó? Kedves néző? Kedves internet-felhasználó? Kedves ön, ez lesz a legjobb. Ön, aki volt olyan kíváncsi, hogy belenézett az amerikai elnökválasztásról szóló, este és reggel hosszas élő blokkokat, éjszaka pedig sok zenélést és némi hírt tartalmazó videóadásunkba. Szeretnénk önnek köszönetet mondani azért, mert ránk szánt néhány percet drága idejéből, és követte, ahogy botladozva bontogatjuk szárnyainkat az úgynevezett információs szupersztrádán, ami egyszersmint csövek sorozata is, és képzavart képzavarra halmozva megpróbálunk érdekes tartalmat elhelyezni az úgynevezett internetes világhálózatban. Benne, abban. De félre az érzelgősséggel.

Már többször elmondtuk, hogy ez az egész projekt hipertérbeli garázsvideóként indult volna, azaz Péter és én néhány barátunkkal bámultuk volna a tévében és az interneten áradó adatokat, és spontán vicceseket mondtunk volna1, leginkább persze olyasmiket, amiket utána le kell tagadni2.

Az Indexvideó stúdiója akcióban. Fotó: Szeljak György

Amint az látható, ennél sokkal több lett belőle. Volt rendes stúdiónk, több kameránk, űrrakéta-kilövés és amerikai zászló a háttérben, komoly vendégeink, akik valóban többet érdemeltek egy otthoni beef jerky-zabálásnál, bejátszások, előre felvett és összevágott anyagok, élő kapcsolás, sokezer wattnyi lámpa, ezt kompenzálandó sokezer wattnyi zúgó légkondicionáló berendezés, az este felvett beszélgetésből reggelre szerkesztett videó készült, és még sorolhatnánk a fícsöröket (a fícsör szót Orosz Péter konzekvensen feautúrának mondja, ennyi szakmai titkot el szabad árulnom, úgy érzem).

Ez természetesen nem magától állt elő, nincs az Indexvideó szerkesztőségében egy mindenki által igénybe vehető dzsinn, aki kellő dörzsölés után berendez egy stúdiót, vagy épp pizzát szállít az éhező stábnak, és a kazetták sem a kazettafán nőnek. Ezt mind-mind emberek csinálták, akiknek a munkája nélkül az elnökválasztási éjszakán nem egy, az amatőrség és kezdetlegesség báját magán viselő, de mégiscsak valódi műsort láthattunk volna, hanem egy notebookba dugott, felborult webkamera előtt leledző, morajló, homályos és életlen társaságot.

Péterrel itt mondunk nekik köszönetet, mert tényleg mindent megtettek azért, hogy nekünk csak a tartalom kitalálására és a majomságra kelljen koncentrálni, és reméljük, hogy nem rontottuk el a munkájukat azzal, hogy rossz tartalmat szolgáltattunk, rosszul.

Egy embert szeretnénk külön kiemelni, ő Szeljak „Polar Bear” György, aki kitalálta és megvalósította az élő közvetítéshez szükséges technikai infrastruktúrát. Ez az összeállítás immár nemcsak arra volt alkalmas, hogy péniszeket vetítsen a jobbra tolódó publicista mögé, hanem egy nagyobb íróasztalon elvégezte egy komplett forgatócsoport munkáját:

Az Indexvideó stúdiójának vezérlőpultja. Fotó: Szeljak György

Gyuri ráadásul egész éjjel fenn volt velünk, cserélgette a bejátszásokat, kezelte és javította a technológiát, valamint ő volt az ügyelő és az adásrendező is egyben. Köszönjük.

A többiek felsorolásában nem kell rendszert keresni. Amikor ezt írom, harmincsokadik órája vagyok ébren, úgyhogy a racionalizáló agyi területeim már rég felmondták a szolgálatot. Köszönet tehát Bazsó „Nínó Karotta” Gábornak és Kuglicz Ákosnak az idea felkarolásáért, az aktív segítő közreműködésért és a bölcs tanácsokért. Köszönet Polgár Natáliának a brownie-ért és azért, hogy itt a blogon figyelt a nézőkre és segített nekik. Köszönet Fodor Orsolyának, Hatala Noéminek, Tamás Bence Gáspárnak és Ács Dánielnek a bejátszások elkészítéséért, a vágásért és a szerkesztésért. Köszönet Egyed Péternek, Horváth Balázsnak és Kálmán Mátyásnak az operatőri munkáért. Köszönet Kovács Ádámnak és Fekete Xéniának a közreműködésért és az élő kapcsolásért. Köszönet Erdőgyaraki „Panic” Péternek a szerverekkel vívott küzdelem megnyeréséért és a weboldalba épített lejátszóért. És köszönet Demeter Ágnesnek, aki nélkül vérünk a stúdióban sugárzó kilowattok hatására hiperozmolárissa alakult volna, hogy élő adásban pusztuljunk el keringési elégtelenségben.

Nélkülük mindez nem jött volna létre, velük viszont megmutattuk, hogy talán webcast is teh new broadcast. Big up. Nem jut eszembe szebb köszönetnyilvánítás, mint ez itt, ami egy csodálatos világról szól:


Joey Ramone: What A Wonderful World – 03:09

Folytatjuk…


  1. Lol.
  2. De ha lettünk volna olyan szellemesek, mint Sarah Silverman, aki egyetlen szóban utalt a zsidók – és általában az amerikaiak – körülmetélt-, valamint a feketék az átlagnál nagyobb péniszére a „circumsupersized” kifejezéssel, azt vállaltuk volna.

Megjelent: 2008. november 5., 17:45-kor | Tallián Miklós | Mars hozzászólni

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása